Iskolánk Kecskeméttől 12 km-re, páratlanul szép környezetben található.

Ablakaink a természetre nyílnak, s bármerre induljunk, pár perc múlva erdőben sétálhatunk.

Kecskemétről, Lajosmizséről is érkeznek diákjaink.

A tanítás és a szellemi értékek átadása nyugodt, családias légkörben történik.

1848. március 15. emlékezete

Intézményünkben nagy múltra tekint vissza a képzőművészeti képzés, alkotóink eredményes résztvevői a kecskeméti, megyei, és országos versenyeknek.

Pár éve néptáncosaink a kalotaszegi Mérában vettek részt az ottani ünnepségen, miután a IV. Ménteleki Néptánctalálkozón mi láttuk őket vendégül.

2016-ban kiérdemeltük az örökös Ökoiskola címet.

Amiért itt vagyunk…

Mi nem vagyunk rovásírás kutatók. Amit tudunk e fölbecsülhetetlen kincsünkről, azt mind-mind neves kutatóinktól tanultuk meg: Forrai Sándortól, Magyar Adorjántól…

Ezen érték megosztásának legfontosabb időbeni színtere lehet az esztendőkörös változásrend.

Hitünk szerint ezek a közösen megélt, évről-évre visszatérő alkalmak adják tanítványainknak azt a szellemi és lelki biztonságot, nyugalmat, állandóságot, melyet a mai külvilág csak nyomokban tud felmutatni.

Az iskolakezdés után pár nappal, Kisasszony napján, szeptember 8-án éljük meg az új tanév első ünnepét. A hivatalos évnyitó után a tanévet szakrálisan is elkezdjük.

…s mikoron Szent Mihály megfújja a trombitáját: Elébe kell állani, vaj’ jóra, vaj’ rosszra…

Szent Mihály napját vásárral, csereberével is emlékezetessé tesszük.

Advent beköszöntével minden hét első napján közösen énekelünk, gyertyát gyújtunk.

A Luca napi szokások egy részét még a mai időkben is gyakoroljuk.

A betlehemes köszöntés hagyományát sikerült legvalóságosabban visszatérítenünk.
Ménteleken 30 éve csendül a pásztorok, és „mindönféle angyali szerzetök” éneke újra, hogy hirdesse a Fény megszületését.
Már felnőttként emlékeznek azok, akik jó 20 éve a Vándorbetlehemes első fényhozói voltak!

 A betlehemes előadásokra már novemberben elkezdődnek a próbák.

 Tanítványaink elvitték Fénykrisztus születése örömhírét iskolánk falain túl is: Kecskemét Fő terére, a Városházára, és legnagyobb büszkeségünk, hogy Kárpátalján, Beregszász városában is szólt az ének: „Az angyal énekel…”

Január 6-án, Vízkeresztkor énekekkel megidézzük a Háromkirályokat, és kihirdetjük a Farsang hosszát.

Gyertyaszentelő és Szent Balázs is énekkel, fényidézéssel érkezik hozzánk.

A farsangi mulatozásnak sok-sok mintáját kipróbáltuk, de soha nem hagytuk el a télűző kiszebáb égetést.

Húsvét ünnepét megpróbáljuk visszahelyezni eredeti jelentésébe, de ez évről-évre nehezebb…

A legteljesebben megélhető ünnepünk. Leánykáink önkéntes módon készülhetnek a régi viseletbe bújva  megtenni a „királynéjárás” rítusát. Nagy örömünkre a felsős leányok is segítik az aprókat.

A fiúk a pünkösdi király címért küzdenek, de a próbatételeknek bárki nekiállhat, tét nélkül is. A kiváltságok elnyerésén túl a teljes iskolai együttlét a nap öröme.

A mindenkori pünkösdi király neve rovással kerül egy mogyoróvesszőre,  megörökítvén a dicsőséget.

Ketten vállaljuk évről-évre a kerek EGÉSZ világ láttatását. Énekkel, tánccal, mesével, a szokások szövegeinek, mozdulatainak megtanításával, de lovaglással, íjászattal, kézművességgel, rovásírással, kemenceépítéssel, kenyérsütéssel, és jurtaépítéssel, tábori életre tanítással is megpróbáljuk a tanítványainkat magunkkal ragadni abba a teljességbe, ahol minden jó magáért jó.

Mert jónak lenni jó… valljuk Ifj. Csoóri Sándor gondolatát, annak reményében, hogy a gondolatnak, kimondott szónak hatalma van. A cselekvésnek meg ideje, mielőtt elmúlna…

Egyetlen tudás van, a többi csak toldás:

Alattad a föld,

Fölötted az ég,

Benned a létra…

Weöres Sándor