Történetünk

Ménteleki Általános Iskola

A múlt…

Méntelek régi katonai térképen

Mondják a régi öregek:

„Méntelek mög azé Méntelek, mer az valamikó pusztaság vót. Aszt valamikó valami nagy nemös embör égy sárga csikójé vötte mög. Azt az egész részt. Égy hároméves sárga csikójé. Mind a négy lába kesely vót. Azt égy ménösbű vötték ki – mer fiatalon a lovat még nem kezeeték – hát ménes vót. Ménösbű vötték ki, oszt az a Méntelek azé lött Méntelek…”

A terület első ábrázolása a II. katonai felmérés térképén maradt ránk, az 1860-as évekből. Ekkor még kecskeméti földként, annak északnyugati csücskében helyezkedett el egy “Csődöri-erdő” és attól délkeletre, néhány kilométerre egy “Csődöri-szőlők”.

A csődöri előtag egy nagyobb földterület neve volt. Ez a név valamilyen lótartással kapcsolatos objektumra utal, amely a XIX. században biztosan kecskeméti fennhatóságú volt.

Méntelek központjában, az iskola mögötti buckás-erdős részen ma is Csődör-halomként ismernek a helybéliek egy dombot. Vagyis: Mén-halomnak is hívhatnák…

A közelmúlt…

Méntelek kert-város lett. Kecskemét kertvárosi része, darabja, s ez a város-közelség, a települést körülvevő kiterjedt, ám egyre pusztuló, átalakuló szórvány tanyavilág egykor és ma is meghatározója, befolyásolója volt és maradt életünknek s az oktatás, nevelés folyamatainak.

Az 1800-as években éppen a külterületi, iskolázatlan lakosság oktatásának szükségessége hívta életre az első tanyai iskolákat.

Az 1856. novemberében Alsó- és Felső-Csődörön (a mai Méntelek területén) Balla István és Beregszászi Dániel tanítók vezetésével, bérelt tanyaépületekben indult a tanítás – a mezőgazdasági munkákhoz és a tanulók képességeihez igazodva.

A kis iskolaszobákban tanuló gyerekek sokszor fél- vagy egy órát is gyalogoltak az iskoláig.

A pusztai oktatás 150. évfordulóján, 2006-ban városi ünnepség keretében haranglábat is avattak az iskola előtt – az első tanítók és tanulók emléke előtt tisztelegve.