A magyar költészet napja alkalmából iskolánk énekkara adott műsort a Kiserdőben, az osztályok előadták az erre az alkalomra írt illetve átírt költeményeket.
Végezetül iskolánk néhány tanulója és tanára mondott verset.
Köszönjük! <3
“Hatvan év óta minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját.
Versein keresztül emlékezünk a költőre, méltatjuk munkásságát és egyben „tisztelgünk a magyar líra előtt”.
Az egyik pályatárs Szabó Lőrinc szerint: „A költészet a teljes ember megnyilatkozása, az érző és gondolkodó igaz emberé. Igazi mivoltában senkitől sem lehet tehát idegen.”
Egy másik pályatárs – Radnóti Miklós – szerint „egy vers milyen veszélyes, ha tudnád, egy sor is mily kényes és szeszélyes, mert bátorság ez is”.
Kosztolányi Dezső pedig arra figyelmeztet, hogy: „Aki csak a mesteri címre tart igényt, s nem arra, hogy egy nép tanítómestere legyen, annak itt nincs helye.”
A költészet magyar mestereiben nincs hiány!
Ha végigtekintünk a hazai irodalom történetén, akkor azt látjuk, hogy minden kornak megvolt a maga ünnepelt költője, és sokan vannak olyanok is, akik kimagasló tehetségük által a nép tanítómesterévé is váltak.
Tanítani csak jó versek által lehet. Hogy mitől jó egy vers? Nehéz meghatározni.
Másként közelíti ezt meg az irodalomtörténész, a versszavaló művész, az irodalmat tanító tanár és az is, aki „csak” olvassa azokat.
Véleményem szerint a jó vers elsősorban az érzelmeinket mozgatja meg, s csak másodsorban – lehet, hogy többszöri olvasás után – hat az értelemre.
A jó vers iránytű életünk minden szakaszában. A jó versből idézünk a születés, az elmúlás, az esküvő, a névnap, az iskolai ballagás alkalmából.
A vers – ahogy az irodalom minden műfaja – gazdagítja a személyiséget és a fantáziánkat, érzékenyebbé és magabiztosabb társalgóvá tesz, bővíti szókincsünket, pihentet, szórakoztat.
A vers és annak megtanulása fejleszti memóriánkat.
Éppen ezért fogadjuk meg Dragomán György tanácsait: minden nap olvassunk el egy verset, és minden héten legalább egy regényt.
Hermina néni szerint ha naponta 10 oldalt olvasnánk, már azzal is sokat tennénk önmagunkért.
Most hallgassuk meg az énekkart, majd azt, hogy iskolánk diákjai milyen verseket választottak a magyar költészet napja alkalmából arra, hogy elmondják, felolvassák, vagy átírják számunkra, ezzel is örömet okozva mindenkinek!”
5. osztály
Petőfi Sándor: János vitéz parafrázis
Tüzesen süt le a tavaszi nap sugára,
az ég tetejéről az ötödik osztályra.
Fölösleges dolog tanulni oly nagyon,
az osztálynak úgyis full elege vagyon.
Győzelem tüze ég fiatal szívükben,
úgy terelgetik a labdát a kapuvégbe.
Buszon, vonaton míg bulizik az osztály,
Péter bácsi addig elviseli, mert muszáj.
„Kétpejló” legelészik mindig körülötte,
de ő a paripákra szemét nem vetette.
A piros biciklik tekernek előre,
elhagytuk Péter bát, menekülünk előle.
Velence partjain túl meleg van bizony,
egyes fiúk kibírhatatlanok, bizony.
Időnként a lányok is megérik a pénzüket,
Az osztályfőnök hősiesen fegyelmezi őket.
6. osztály
Arany János: Toldi parafrázis
Mint ha pásztortűz ég tavaszi éjszakákon,
Messziről lobogva ménteleki pusztaságon:
Virág Attila képe úgy lobog fel nékem,
Majd huszonöt évnyi régiségben.
Rémlik, mintha látnám dús hajkoronáját,
Állandóan visítozó osztályát, Samu csontvázát.
Hallanám dübörgő hangjait tanárnak,
Kit ma képzelnétek ofő haragjának.
Ez volt ám a diák, ha kellett a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon.
Ha most elcsitulnánk és magunktól tanulnánk,
A stressztől vezényelve nem egymást szapulnánk.
Több százan sem bírnátok súlyos átlagát,
Hármas munkánál rosszabbat nem láthatnánk.
Elhűlnétek látván ötös dolgozatát,
Attila bácsin észlelt széles vigyorát.
7.osztály
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki parafrázis
E világ sem kell már nekem,
Fortnite nélkül nincs életem.
Ki kikapcsoltad a netet,
Most megbánod eme tettedet.
Én bús szívem problémája,
Töri doga megírása.
Nyelvtan szabály alkalmazása,
Angol szavak tanulása.
Én drágalátos iskolám,
Börtön- szerű palotám.
Itt szenvedünk minden órán,
Legfőképpen a kémián.
Beborul a napom fénye,
Gondolatok fekete szénje.
Kék szemű tanár lénye
És a barátokért megérte.
8.osztály
Ady Endre: Őrizem a szemed parafrázis
Már görcsölő kezemmel
Fogom meg a tollamat,
Már fáradó szememmel
Nézem át a sorokat.
Átlagom pusztulásán
Anyukám, kitől rettegek
Indul meg dühösen felém,
Mert Szondi az ideget fektette belé.
Már görcsölő kezemmel
Fogom meg a tollamat,
Már fáradó szememmel
Nézem át a sorokat.
Nem tudom hogyan
Maradtam eddig életben,
De a tollamat megfogom
És írom a végrendeletem.
Egyéni versmondóink: